Görömbei Sára Kongo Miszlai Sándor Szemerkényi Szánthó Törõ Csaba az integrált bevándorlás brazília ensz gömbös jungbert béla kiss külpolitika latin-amerikai magyarok norvégia nők rada péter rácz andrás visegrád

A Magyar Külügyi Intézetet a 2200/2006. (XI. 22.) Kormányhatározat a külpolitikai stratégiai tervezés tudományos hátterének erősítése céljából hívta életre. Az MKI létrejöttét azon igény motiválta, hogy a Külügyminisztériummal szerves szakmai kapcsolatban álló háttérintézményként a maga sajátos módszereivel és eszközeivel érdemben járuljon hozzá a magyar külpolitika elméletileg is megalapozott, a változó nemzetközi keretfeltételeknek megfelelő folyamatos megújulásához, területi és funkcionális hangsúlyainak megfogalmazásához, külkapcsolataink komplex - a politikai, biztonsági, integrációs, gazdasági, kulturális és civil társadalmi szempontokat szintézisbe rendező - szemléletének kidolgozásához és gyakorlati érvényesítéséhez.

Alapító okirata értelmében a MKI tudományos háttértámogatást hivatott nyújtani a Külügyminisztérium és valamennyi kormányzati szerv számára. Az Intézet alaptevékenysége a külpolitikával kapcsolatos tudományos kutatás, oktatás, továbbképzés és ismeretterjesztés. Feladatköre kiterjed Magyarország nemzetközi kapcsolatainak tudományos megalapozására, a világfolyamatok, az európai integrációs tendenciák, a közép- és kelet-európai térség fejlődési trendjeinek sokoldalú vizsgálatára, a magyar érdekeknek megfelelő nemzetközi együttműködési lehetőségek feltárására.

Funkcionális kapcsolódásait tekintve a Magyar Külügyi Intézet nem csupán egy a Magyarországon működő - általunk nagyra értékelt - külpolitikai/politológiai szakmai műhelyek között. Elkerülendő az intézményi kompetenciák megkettőzését és a tematikai párhuzamosságokat, tartalmi és módszertani értelemben egyaránt sajátos minőséget kell kínálnia:

1.) A Magyar Külügyi Intézet szakmai profilja a diplomáciai elemzések és a politológiai igényű kutatások közötti mezsgyén helyezkedik el, az operativitás és az elméleti absztrakció határvonalai által kijelölt mozgástérben. Vizsgálódásának szemszöge maga a magyar külpolitika, ami eleve feltételezi, hogy munkássága a magyar külkapcsolatok igényeihez alkalmazkodóan célirányos tematikájú, egyszersmind kifejezetten cselekvésorientált szemléletű. A nemzetközi és a regionális közeg mindenekelőtt a magyar külkapcsolati érdekek súlyozása, valamint az érvényesítési feltételek és a mozgástér összetevőinek bemérése szempontjából kerül elemzésre. Az MKI egyszerre hivatott építeni a Külügyminisztériummal fennálló tartalmi szinergia erősítéséből, valamint a külpolitikai kutatóintézetekre jellemző kötetlenebb, "think tank" jellegű működési formából fakadó előnyökre. Specifikuma a hazai kutatóintézeti palettán a külpolitikai gyakorlathoz való közelségében, a Külügyminisztériummal való összehasonlításban pedig a diplomáciai tevékenységhez képest mélyebb és átfogóbb elemzői kontextus megjelenítésében rejlik.

2.) Az MKI munkásságának tematikai csomópontjait a magyar külpolitika fő irányai, hangsúlyai, valamint területi és funkcionális szakosodási pontjai határozzák meg, mely kapcsolat kétirányú, hiszen az Intézet maga is igyekszik hozzájárulni a magyar külkapcsolati prioritások és súlypontok formálásához. Mivel az MKI a magyar külpolitika opcióinak feltárására, valamint az azokat megalapozó komplex elemzések és értékelések megalkotására hivatott, a nemzetközi és regionális témák feldolgozási módját a sajátosan magyar nézőpontok hatják át, nyomatékkal szerepeltetve azon "réseket", amelyek révén Magyarország sajátos "hozzáadott értéket" képes kínálni a nemzetközi kapcsolatokban.

3.) A Magyar Külügyi Intézet - mint a Külügyminisztérium, a "klasszikus" külpolitikai kutatóintézeti közeg és a civil szféra közötti "interface" - tevékenységi területei és cselekvési formái hat alapvető funkció köré rendezendők:

Tanácsadói funkciót lát el, helyzetelemzéseket, prognózisokat és ajánlásokat készít a magyar külpolitika irányítói számára, részt vesz a döntés-előkészítő konzultációkban.

Kutatóintézeti együttműködéseket alakít ki bel- és külföldi partnerekkel.

Konferenciákat, szakmai szemináriumokat, műhelyvitákat szervez, melyek témáit a magyar külpolitika prioritásai, specifikumai és aktuális napirendje határozzák meg.

Közkapcsolati funkciója a magyar külpolitika itthoni megalapozottságát erősítő szakmai és társadalmi konszenzusépítéshez való hozzájárulás.

Publikációs tevékenységében a döntéshozóknak szóló pozíció-papírok, a kutatói esszéket tematikusan rendező Külügyi Szemle és a külpolitikai ismeretterjesztés szempontjainak megfelelően megújítandó hírportál egymást műfaji és tartalmi értelemben kiegészítik.

Közreműködik a magyar külpolitikai szakembergárda kinevelésében, úgy igyekezvén differenciálni oktatói és ismeretterjesztési tevékenységének célközönségét, hogy eközben figyelembe veszi és ösztönzi a külkapcsolatok alakításában aktív nem állami szereplők körének bővülését.

Az újjászületett Magyar Külügyi Intézetet "kettős identitással" ruházták fel. Egyrészről a Külügyminisztérium háttérintézménye, másrészről önálló jogi személy, amely - a létrehozásáról rendelkező kormányhatározat betűjének és szándékának megfelelően - a kutatás szabadsága és a kutatási eredmények gyakorlati hasznosíthatósága jegyében hivatott feladatainak eleget tenni. E sajátos pozíciónak megfelelően az MKI által készített elemzések, különféle rendezvényein elhangzó felszólalások, vélemények, valamint szakértőinek megnyilatkozásai nem értelmezendők a magyar külpolitika hivatalos állásfoglalásaiként.