Csád Hamberger Matura Tamás Pakisztán Romsics Gergely arab búr döntéshozatal eu független izrael konfliktuskezelés magyar elnökség marján attila obama palesztin pólyi csaba válság válságkezelés és

Az  1990-es  évek óta – a belső  piac megvalósulásával – az Európai Unió mindennapi döntéshozatalában egyfajta  „politikai  patthelyzet”  (policy gridlock) kialakulásának  lehetünk  tanúi. A  jelenség hátterében az EU politikai napirendjének  minőségi  megváltozása  áll:  a  piacépítő  jelleggel  bíró  politikák  helyett a  már  működő  gazdaság  reformja  kap  helyet. A  reformok  irányát  illetően azonban a  tagállamok  választásra  kényszerülnek.  A  jövőbeli  modell  kialakítása  ugyanis  a különböző  gazdaságpolitikai  szervezés irányelveire vonatkozó  elhatározás  és politikai döntés  is  egyben. A  tagállamoknak  a  konszenzusorientált  uniós kereteken belül  eddig nem kellett szembenézniük olyan, a „Közösség táborát” ennyire (potenciálisan) megosztó döntéssekkel,  melynek  következményei  politikailag  „vesztes”  és  „győztes”  táborokat eredményezhetnek.

2010. augusztus 5-én az amerikai Brookings Institution közzétette honlapján a Marylandi Egyetem és a Zogby International által évente végzett arab közvélemény-kutatás 2010-es eredményeit. A felmérés során mintegy négyezer embert kérdeztek meg Egyiptomban, Marokkóban, Jordániában, Szaúd-Arábiában, Libanonban és az Egyesült Arab Emirátusokban, azaz olyan arab országokban, amelyek köztudomásúan jó és szoros kapcsolatokat ápolnak az Egyesült Államokkal. Három nagy kérdéskört öleltek fel a vizsgálatok: az Egyesült Államok és személyesen Barack Obama elnök térségbeli politikájának megítélését, az arab-izraeli konfliktust és az iráni nukleáris programnak a térségre gyakorolt hatását. De vizsgálták azt is, hogy más országok milyen szerepet játszanak a régió folyamataiban, illetve mit jelent az identitás és a média a válaszadók mindennapjaiban.

2010 - mondhatni - a burka és a niqáb (tiltásának) éve az Európai Unióban. Belgiumban és Franciaországban törvénnyel tiltották be viselésüket a közintézményekben, a katalóniai Léridában a városi önkormányzat, míg Dániában a kormány hozott a korlátozásukra - illetve bizonyos körülmények közötti tiltásukra - vonatkozó intézkedéseket. Ugyanakkor ismert, hogy az Unióban, de különösen a jelentős muzulmán kisebbségeket befogadó tagállamokban több évtizede zajlik a vita arról, hogy engedélyezhető-e a szekuláris/laikus európai országokban a vallási jelképek - köztük a muzulmán női ruházat - használata a közintézményekben (iskolákban, egyetemeken, közhivatalokban stb.).

Tisztelt látogatók, a könyvtár 2010. augisztus 6. és 19. között zárva tart.

A három legjelentősebb gazdasággal rendelkező kelet-ázsiai állam vezetői immáron harmadik alkalommal találkoztak 2010. május 29-én, a dél-koreai Csedzsu (Jeju) szigetén. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök, Li Mjung Bak (Lee Myung-bak) dél-koreai elnök és Hatojama Jukio (Hatoyama Jukio) akkori japán miniszterelnök kétnapos megbeszéléseik eredményeképpen meghatározták országaik együttműködésének következő tíz évre szóló kereteit.

A mai  nemzetközi  rendszer  számos  regionális  és  globális  kérdésében,  konfiktusában megkerülhetetlen  szereplő  lett  az  Iráni  Iszlám  Köztársaság.  Miközben  az  elmúlt években  szűkebben  és  tágabban  értelmezett  környezetében  regionális  hatalommá  vált, sőt - bizonyos mértékű nyitásával a „harmadik világ" felé -, a térségen messze túllépő kapcsolatrendszert  kezdett  kialakítani, mára  gyakorlatilag  elérte mozgásterének mind földrajzi, mind fzikai/képességbeli határait.
A jelen tanulmány az Iráni Iszlám Köztársaság külpolitikájának alakulását vizsgálja, a megalakulása óta eltelt mintegy három évtized tükrében. Az alapjául szolgáló előadás a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történettudományi Intézete és a Magyar Külügyi Intézet által 2009. november 20-21-én rendezett, „Merre tart Irán?" című közös konferencián hangzott el.

On 25 February 2010, when Viktor Yanukovych, known for his pro-Russian attitude, took his seat as the new president of Ukraine, it quickly became obvious that the country's foreign policy was facing major changes. In his program, the new president made it clear that while he still considered Ukraine's commitment towards the European Union as one of his country's top priorities, unlike his predecessor he would aim at improving relations with Russia, as well, so as to maintain a more balanced foreign policy.

Magyarország  legköltségesebb  és  legkomplexebb nemzetközi szerepvállalása a  2006 őszén indított  Tartományi  Helyreállítási  Csoport  (Provinical Resconstruction Team, PRT) fenntartása és működtetése az észak-afganisztáni Baghlán tartományban. A Magyar Honvédség összes missziója közül az Afganisztánban állomásoztatott  katonai kontingens  a  legnagyobb létszámú és a  legveszélyesebb körülmények közt működő.